A koronavírus okozta járványhelyzet mindannyiunk életébe számos változást hozott. De milyen problémákkal találhatják szembe magukat azok, akik kisgyermeket nevelnek? Dr. Kolosai Neddával, erről beszélgettünk. Dr. Kolosai Nedda az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékén dolgozó pszichológus, oktató, a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat főszerkesztője. Első diplomáját tanító szakon szerezte meg, így a pedagógusi munkához szükséges pszichológiai szempontokat is ismeri és tanítja. Ő maga is édesanya, két lány gyermeket nevel, így több nézőpontból is szemléli a kialakult helyzetet, tapasztaltalja az ezzel esetlegesen együtt járó nehézségeket.

Dr. Kolosai Nedda, oktató, pszichológus

Leendő pszichológushoz képest talán meglepő mértékben irtózom a közösségépítéstől. Ha valaki szimpatikus, kapcsolódom és nem kapcsolatot építek. Ugyanígy, ha egy közösség szimpatikus, jó a légkör, akkor a közösséghez kapcsolódom, ahogyan a többiek is. Egyszerűbben kifejezve: a közösségépítést engedjük el, légyszi.

At the end of May, Papp Ágnes and I had the chance to participate in the 30th Hypnosis Meeting, which was organised in the name of involving the new generation in scientific life. There were many Hungarian and foreign students who helped at transacting the event, and we could attend paper sessions and multiple workshops as well. I can safely say that everyone enjoyed this opportunity to learn more about hypnosis and psychotherapy, while also building valuable connections with each other, and the foremost leaders of these departments.   During the conference, I had the privilege of meeting Abraham Covarrubias, who agreed to do an interview about his work and life at California Coffee Company.

Abraham's presentation at the conference

Egy napló vagy akár néhány feljegyzés soha nem felejti el azt, amit közlünk vele – s nem mellesleg minket is emlékeztet fontosabb élményeinkre, érzéseinkre.  Apró írásaink által a múló gondolataink tovább élhetnek és később formálódhatnak.

Elsőként egy múltba való visszaugrással kezdem az írást.  Képzeljük, azt, hogy az 1800-as években élünk. Ekkor a rák, mint diagnózis egyenlő volt a halállal, amely részben a megfelelő kezelés hiányából, s így egyaránt a viszonylag ritkaságából fakadt. (Horti & Riskó, 2006) Ami ritka, azt hajlamosak vagyunk valamilyen szélsőséges tulajdonsággal jellemezni, és mivel betegségről van szó, mi mást tulajdonítanánk a ráknak, mint hogy fatális.  A KSH adatai szerint 1930-ban 8 888, míg 2017-ben 33 548 haláleset következett be daganatos megbetegedés miatt.

Test és Lélek

S. Nagy Zitát, az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék oktatóját kérdeztem az április 3-i Transzperszonális pszichológia című előadásával kapcsolatban.

2019. március 20-án, 18.00-tól a Kazinczy aulája csaknem megtelt a várakozó közönség suttogásával. Dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Az üveghegyen is túl... Bevezetés az analitikus onkopszichológiába címmel tartott egy egyórás előadást, melyet a közönség kérdései követtek.

Február 15-én a Lurdy Mozi megtelt érdeklődő közönséggel: az este folyamán Zacher Gábor tartott előadást, Mindennapi függőségeink címmel.

Napjainkban nagyon aktuális téma az első benyomás kialakítása. Ebben a rohanó világban kevés időnk van egymásra, a mélyebb és szisztematikusabb megismerés helyett gyakran hagyatkozunk az első benyomásunkra. Ma már kézenfekvő, hogy ha például egy buli résztvevőit nem ismerjük, de a vendéglista a rendelkezésünkre áll, akkor csak néhány kattintással megkeressük az illetők Facebook profiljait, és máris kialakul egy belső kép. De a modern világtól elrugaszkodva, már nagyon régi szófordulatnak mondható a „szerelem első látásra”.