Illyés360

Első pillantásra – lakásunk és profilunk bélyegében

2019. március 10. - Meccéspontok

 

Napjainkban nagyon aktuális téma az első benyomás kialakítása. Ebben a rohanó világban kevés időnk van egymásra, a mélyebb és szisztematikusabb megismerés helyett gyakran hagyatkozunk az első benyomásunkra. Ma már kézenfekvő, hogy ha például egy buli résztvevőit nem ismerjük, de a vendéglista a rendelkezésünkre áll, akkor csak néhány kattintással megkeressük az illetők Facebook profiljait, és máris kialakul egy belső kép. De a modern világtól elrugaszkodva, már nagyon régi szófordulatnak mondható a „szerelem első látásra”.

Honnan jönnek az első benyomások, s milyen megbízhatóak ezek? Példákat hoznék az átláthatóság kedvéért. A Mindset Pszichológia felteszi azt a kérdést a „Mit árul el a profilképünk? – Személyiségünk a virtuális világban.” c. írásában, hogy be lehet jósolni csupán egy fénykép alapján a készítő személyiségét. Ennek megválaszolásához az említett cikk Kenny és West elméletét használja fel, miszerint egy adott ember személyisége elfogadható pontossággal megítélhető egy teljesen ismeretlen számára (Dudás, 2017). Továbbá a Smith, Mackie és Claypool által írt Szociálpszichológia (2016) könyvben is említésre kerül, hogy az online interakciókból (chat, Messenger, stb.) kialakított benyomások gyakran elég pontosnak bizonyulnak. Kifejezetten nagy pontossággal megítélhető tulajdonságok az extraverzió, a lelkiismeretesség és a kedvelhetőség. Ahogy az a Mindset cikkből is kiderül az extravertáltak nagyobb előszeretettel használnak képeiken effekteket, a barátságosság vonással leginkább jellemezhetők képei a legkedveltebbek.

Újabb példaként egy februári Mindset előadást szeretnék felhozni, melynek a címe: „Otthonunk tükrében – mit árul el rólunk a lakásunk?” volt. Az előadás során egy társasház ugyanolyan kialakítású lakásairól készített képek alapján kellett eldöntenünk, hogy vajon milyen ember lakja az adott otthont.  Meglepő pontossággal találtuk el a lakók személyiségvonásait, s foglalkozásukat. Volt bérlő és tulajdonos, akadt özvegy, üzletvezető, kereskedő, egyetemista. Láttunk olyan szobát  ahol a női színek, tárgyak domináltak, holott egy özvegy úr lakta, aki ragaszkodott elhunyt feleségéhez, míg olyat is, amiben nem nagyon voltak bútorok, hiszen a tulajdonosa kamionsofőrként járta a világot.

Ha maradunk az lakásberendezésnél, mint egyfajta viselkedés során kialakított környezetnél, mégis volt olyan az említett előadás során, amikor nagyon mellélőttünk.  Amikor kiderül, hogy a viselkedés, eset más jó okokra vezethető vissza, gyakran megkíséreljük a cselekvő tulajdonságaira vonatkozó kezdeti következtetéseinket módosítani. Ezt a folyamatot a szociálpszichológia leszámítolásnak nevezi.


Volt, hogy azt gondoltunk, a vetített képen megjelenő lakást többen lakták, s ők rendkívül szerényeknek voltak mondhatók, de generációs különbség állt fent köztük. Majd kiderült, hogy azt egy magányos hölgy lakta. Az asszony arcképe megmutatásra került, aki első benyomásra visszafogottnak, zárkózottnak ám gondoskodónak tűnt, így azt feltételeztük, hogy valószínűleg a gyermeke családjával élt együtt. Ezek után újabb információk kerültek kibontásra. Kiderült, hogy a hölgy megözvegyült, férje kereskedő volt, rajongott a külföldiekért és vendégeket is szeretett fogadni, így mindig más külhonos kereskedőnek biztosított a saját lakásában szállást.  Ezek után a zárkózottság tulajdonságát elvetettük. S valóban a lakók beszámolója és a kereskedők visszajelzése is azt mutatta, hogy az említett személy egy rendkívül nyitott hölgy. Tehát az előbbi példában a leszámítoláshoz nagyon hasonló folyamatot végeztünk, annyi különbséggel, hogy konkrét viselkedés megítélése helyett környezetet, majd fizikai megjelenést vizsgáltunk. 

Mit mutat mindez a számunkra? Egyrészt azt, hogy az első benyomások gyakran pontosak, legalábbis elég pontosak ahhoz, hogy gördülékennyé tegyék a mindennapjainkat. Néha azonban túl kell lépnünk az elhamarkodott ítéleteinken, annak érdekében, hogy sokkal pontosabb benyomást alakítsunk ki másokról (Smith & Mackie & Claypool, 2016).

 Írta: Papp Ágnes (ELTE Illyés Sándor Szakkollégium)

Felhasznált források:

Dudás, D (2017). Mit árul el a profilképünk? – Személyiségünk a virtuális világban. Mindset Pszichológia. Retrieved March 9, 2019, from https://mindsetpszichologia.hu/2017/02/05/mit-arul-el-a-profilkepunk-szemelyisegunk-a-virtualis-vilagban/

Smith, E. R. & Mackie, D. M. & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. ELTE Eötvös KIADÓ,

 

A bejegyzés trackback címe:

https://illyes360.blog.hu/api/trackback/id/tr4514680132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása